Kar�csony a kereszt�nys�g jelent�s �nnepe, J�zus sz�let�snapja. Napjainkra csal�di vonatkoz�sa feler�s�d�tt, a szeretet, az �sszetartoz�s, az aj�nd�koz�s �nnepe lett.

A kar�csony el�zm�nyei

Ami�ta az emberis�g f�ldm�vel�ssel, �llattart�ssal foglalkozik a napf�nynek, a meleg tavaszi �s ny�ri h�napoknak �ri�si szerep�k van az emberi t�rsadalmak �let�ben. Az emberek t�pl�l�kukat a meleg id�szakokban tudt�k megtermelni, ilyenkor b�s�g �s j�l�t jellemezte a k�z�ss�g �let�t, szemben a hideg t�li napokkal, amikor az �hez�s, a hideg �s a s�t�t ker�tette hatalm�ba az embereket.
�rthet� teh�t, ha az �kori n�pek h�laad�, k�sz�nt� r�tusokkal �nnepelt�k a t�li napfordul�t, amely id�pontt�l kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, �tvitt �rtelemben a f�ny gy�zedelmeskedik a s�t�t �jszaka felett. Ezeknek a r�tusoknak az is a szerep�k volt, hogy az elcsig�zott emberekbe rem�nys�get, hitet �ntsenek, hogy k�nnyebben viselj�k azt az id�t, ami a tavasz bek�sz�nt�ig h�travan.
Az �kori R�m�ban a december 17 - 24. k�z�tti id�szakban tartott�k a Szaturn�lia �nepeket. Szaturnusz a f�ldm�vel�s, a paraszti munk�k istene a r�mai hitvil�gban. Az emberek nagy lakom�kkal, iv�szatokkal, t�nccal, zen�vel �nnepelt�k Szaturnuszt, szok�sban volt a szolg�k megaj�nd�koz�sa, �s bizonyos munk�k tiltva voltak. A h�zaikat �r�kz�ld borosty�n�gakkal d�sz�tett�k. A napt�rreformig a R�mai Birodalomban az �j �v kezdete is ekkorra esett.
A mai �rtelemben vett, kereszt�ny kar�csonyr�l a IV. sz�zad �ta eml�kez�nk meg, eredetileg december 25-e J�zus sz�let�snapja, az el�z� este kar�csony vig�li�ja, m�s sz�val kar�csony b�jtje vagy Szenteste, 26-a pedig az �nnep m�sodik napja.